A Bibliáról általában

1. Téma

A Bibliáról általában

1.      Megismerhető Isten?

·                   Sok elképzelés van, de az ember a maga értelmével nem ismerheti Istent. Ahány vallás annyi féle istenkép (emberi alkotás).

·                   Mégis megismerhető: ha Ő kijelenti magát!

2.      A kijelentésről

Hogyan lehet meghallani Isten szavát? Hogyan szól Isten hozzánk?

a.)     Általános kijelentés (Zsolt 19:2) – a természeten keresztül (közvetve) pl. törvényszerűségek („programozó”)

²Az egek hirdetik Isten dicsőségét, kezének munkájáról beszél a menny.  

o       Hogyan érkezik hozzánk? – 3+1 FELELET:

1. A természetben – A természet hirdeti ugyan  a Terető dicsőségét, de azt nem tudja megmutatni, hogy az ember bűnös és megváltásra szorul.

2. A történelemben – A történelem érdekes képeskönyv Isten hatalmas teteiről, de bűnös ember nem mindig képes felismerni Isten világkormányzását.

3. A lelkiismeretben – Az ember lelkiismerete pedig megbízhatatlan eszköz, mert megtéveszthető, elnémítható és elaltatható.

Az általános kijelentés önmagában az ókori tárgylevelekhez hasonlítható (Hérodotosz ír a szkíták üzenetéről: egér, béka, madár és öt nyílvessző).

o       Mi a célja? (Kíváncsiságot ébreszteni Isten iránt, Rm 1:20)

²⁰Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük,

b.) Különös kijelentés – közvetlenül Isten beszél

Isten gondoskodott róla, hogy az embernek ne csillagokból kelljen kiolvasnia, ne a történelem rejtélyeiből kelljen kibogoznia, ne a lelkiismeret tétova érzéseiből kelljen kitalálnia az Ő akaratát. Ezért adta a KÜLÖNÖS KIJELENTÉS ajándékát.

o       Hogyan érkezik hozzánk? - Isten szól, majd Jézusban megjelenik.

A KÜLÖNÖS KIJELENTÉS ajándéka irodalmi formában a Bibliában, testet öltött alakban Jézus Krisztusban van előttünk

o       Mi a célja? (Jn 1:14,18 / Zsid 1,1)

¹⁴Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal.

¹⁸Istent soha senki sem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, az jelentette ki őt.

¹Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ²ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit örökösévé tett mindennek, aki által a világot teremtette.

3.      A biblia, mint leírt kijelentés

·        Miért írták le? ( 2Móz 17:14 / 5Móz 31:24) – Isten parancsolata

¹⁴Akkor így szólt az ÚR Mózeshez: Írd meg ezt a dolgot emlékezetül egy könyvben, és vésd Józsué emlékezetébe, hogy Amáléknak még az emlékét is eltörlöm az ég alól!

²⁴Amikor Mózes leírta egy könyvbe ennek a törvénynek az igéit elejétől végig, 

A Biblia görög szó, jelentése: könyvek (büblosz): könyv.

A Biblia neve

A "Biblia" a "biblos" görög szóból ered, magyarul: "könyv". Néha ezt a ki¬fejezést is használták: "BIBLIOTHECA", vagy - Jeromos egyházatya után - "DIVINA BIBLIOTHECA", ami azt jelenti, hogy isteni könyvgyűjtemény. A Biblia éppenséggel nem egy könyv csupán, 66 könyvből áll, melyet kb. 40 különböző szerző írt. Vannak közöttük királyok: Dávid és Salamon; tudósok és orvosok: Ézsaiás és Lukács; teológusok: Ezsdrás és Pál; nagy államférfiak: Mózes, Dániel, Nehémiás; földművesek és halászok: Amós és Péter; zenészek: Aszáf és Korah fiai; próféták: Ezékiel, Jóel stb. Kb. 1500 évre volt szükség, míg mind a 66 könyvet megírták.

A Biblia nevei ezenkívül: "Az Írás" (Lk 4,21; Jn 2,22; Jak 2,23), "Az írások" (Lk 24,27; Jn 5,39), "A szent írások" (Róm 1,2; 2Tim 3,15), "A könyvek" (Dán 9,2). A zsidók úgy is nevezik, hogy "A törvény és a próféták" (Csel 13,15; Róm 3,21 stb.).

·        Mikor írták le? – Kr. 1700 –Kr. u. 100 (?), szemtanúk írták le

-          Legrégebbi darabjai: 3 000 évesnél idősebbek

-          „Legfiatalabb” darabjai: 2 200 évesek.

-          Az ószövetségi kánon lezárása: Kr. u. 100.: jamniai zsinat

-          Kánon = zsinormérték – hitünk és életünk számára mértékadó könyvek jegyzéke

·        Hány könyvből áll, mi volt a kanonizálás? – 39+27=66

Két fő rész:

-           Ószövetség – Istennek a zsidó néppel kötött szövetsége – Alapja: Tízparancsolat

5Móz 7:7-12.

⁷Nem azért szeretett meg, és nem azért választott ki benneteket az ÚR, mintha valamennyi nép közt a legnagyobbak volnátok, hiszen a legkisebbek vagytok valamennyi nép közt, ⁸hanem azért, mert szeret benneteket az ÚR, és megtartja azt az esküt, amelyet atyáitoknak tett. Ezért hozott ki benneteket az ÚR erős kézzel, és ezért váltott ki a szolgaság házából, Egyiptom királyának, a fáraónak kezéből. ⁹Tudd meg tehát, hogy a te Istened, az ÚR az Isten. Állhatatos Isten ő, aki hűségesen megtartja szövetségét ezer nemzedéken át is, azok iránt, akik szeretik őt és megtartják parancsolatait.  ¹⁰De megfizet személy szerint azoknak, akik gyűlölik őt, elpusztítja őket. Nem késik megfizetni személy szerint annak, aki gyűlöli őt. ¹¹Tartsd meg tehát azokat a parancsolatokat, rendelkezéseket és döntéseket, amelyeket én parancsolok ma neked, és teljesítsd azokat! ¹²Ha tehát hallgattok ezekre a döntésekre, ha megtartjátok és teljesítitek azokat, akkor az ÚR, a te Istened is hűségesen megtartja a szövetséget, amelyet esküvel fogadott meg atyáidnak.  

-          Az Ószövetség próféciái (több mint 500!) az eljövendő Messiásra mutatnak

-          Újszövetség – Istennek az egész világgal kötött szövetsége – Alapja: Jézus kereszthalála és feltámadása

-          Isten a szövetséget kiterjeszti az egész világra: Jn 3:16.

-          Az Újszövetség igéi a Jézusban beteljesedett próféciákról beszélnek

-          Az Újszövetség iratai Kr. u. 50 és 100 között íródtak.

-          Az újszövetségi kánon lezárása: Kr. u. 367. (Athanáziusz püspök körlevele)

-          Testamentum: „végső akarat”

-          Református Egyház címere: Zászlós Bárány és a Két Könyv

Az Ószövetség felosztása Jézus idejében

-  A TORA = a törvény. E szó a "járó" igéből vezethető le, amely azt jelenti: tanítani, oktatni. A tóra még ma is megtalálható minden zsinagógában. Ez Mózes öt könyvéből áll, s 52 szakaszra van felosztva. Minden szombaton fölolvasnak egy szakaszt. A görögök ennek az öt könyvnek a "Pentateuchos", nevet adták, ami annyi, mint ötrészű kő.

- A NOBIIM = a próféták. A gyűjteményt két nagy részre osztották fel: A nöbüm risónim, az első próféták, vagy: a próféták első csoportja. Ez négy könyvet tartalmaz: Józsué, Bírák, 1-2Sámuel, 1-2Királyok (a két utóbbi csak egy-egy könyvnek számított).  A nöbüm aharónirq, későbbi próféták, vagy a próféták második csoportja. Ez szintén négy könyvet tartalmaz: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és a "Tizenkettő", azaz a 12 kispróféta egy könyvben.

- A KOTUBIM = az írások. Ez a gyűjtemény 3 részből állt: 1;Zsoltárok, Példabeszédek és Jób, 2;Énekek Éneke, Ruth, Siralmak, Prédikátor és Eszter - e könyvet nevezik megillóznak, ami annyi mint tekercsek - 3; Dániel, Ezsdrás, Nehémiás és Krónikák.
A törvény adja a biztos talajt, az ún. teokrácia (= Isten uralma) alapját. A próféták leírják ennek a teokratikus népnek a történetét, s Isten kifejezhetetlen szeretetét és munkálkodását, amely szükséges volt a nép megtartására. Az "írások" betekintést engednek e sajátos felfogású nép gondolatvilágába és lelki-szellemi életébe.

A Biblia mai felosztása

- A Szentírás ma kettős gyűjteményből áll: az Ótestamentumból vagy Ószövetségből és az Újtestamentumból vagy Újszövetségből. A testamentum megjelölést először Tertullianus egyházatya alkalmazta a Biblia mindkét részére . a "szövetség" szó értelmében (héberül: bőrit, görögül: diathéké.) Abból a gondolatból indult ki, hogy az ÓSZ Istennek Mózes által Izraellel (2Móz 19,5), az ÚSZ pedig Istennek Krisztus által az Ő Gyülekezetével kötött szövetségére (Mt 26,28; l Kor 11,25) utal.
- A mai fejezetbeosztásunk az ÚSZ-ben Stephen Langton cambridgei angol érsek származik (1205), a versbeosztás pedig Robert Stephanus párizsi nyomdászatól (1551)

- AZ ÓSZÖVETSÉG:

a) 17 történeti könyv: 1Mózestől Eszterig,

b) 5 tanítói vagy költői könyv: Jóbtól Énekek Énekéig,

c) 17 prófétai könyv: Ézsaiástól Malakiásig.

AZ ÚJSZÖVETSÉG:

a) 5 történeti könyv: az evangéliumok és a Cselekedetek,

b) 21 tanítói könyv: a levelek,

c) 1 prófétai könyv: a Jelenések.

Eredeti nyelve:

-          Ószöv. Héber (Arám)

-          Újszöv, Görög

Magyar fordítás:

-          Sylveszter János: Újszövetség – 1541

-          Károli Gáspár: Teljes Szentírás – 1590 Vizsoly

-          Modern magyar fordítás: 1975 - 400 éves jubileum – Új fordítás

-          3,566.480 Betű! / 774.746 szó angol lelkész számolta meg

A Biblia közepe:

Ószöv. – 2Krón 20,17: „…hogyan szabadít meg benneteket az Úr!”

Újszöv. – ApCsel 17,18: Pál apostol „Jézust és a feltámadást hirdette.”

Evangélium az evangéliumban: Jn 3:16

¹⁶Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.  

Luther idején még csak 15 nyelven volt olvasható a Biblia, 1700-as években 52, 1900-as években már 567 nyelven, ma pedig több mint 2000 nyelven olvasható!

Az ÓSZ-i és ÚSZ-i írások ránk maradt gyűjteményét "kánon"-nak nevezik, ez annyi mint szabály, mérték. A kánon tehát a bibliai könyvek összessége, melyeket az idők folyamán mint szent és Isten által ihletett iratokat ismertek el, ellentétben a számos "apokrif"-fel (rejtett értelmű könyvek). A kánon szót először csak az ÚSZ irataira használták. Mégis a bibliai könyvek szent, iste¬nileg ihletett gyűjteményének fogalma már nagyon régi, hiszen már Mózes törvénytábláit és iratait gondosan őrizték megtámadhatatlan értékként a frigyláda mellett (5MÓz 31,24-26). Az OSZ-i iratok összegyűjtése és kiválogatása évszázadokig tartott, s azt csupán Ezsdrás fejezte be. Az ÚSZ-i könyvek gyűjteménye, kevés eltéréssel, már Kr u. 200 előtt készen állt. Kánonunk mai alakját a negyedik században végérvényesen szentesítették.

o       Miért egyedülálló könyv? (Ígéret-beteljesedés Lk 24:27.44)

²⁷És Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.  

⁴⁴Majd így szólt hozzájuk: "Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam a Mózes törvényében, a próféták könyvében és a zsoltárokban." 

4.      Megbízható-e a Biblia?

o       Ki a Biblia szerzője? (4Móz 12:8 / 2Tim 3:16 / Gal 1:12)

⁸Szemtől szemben beszélek vele, világosan, nem rejtélyesen, az ÚR alakját is megpillanthatja. Hogy mertetek hát beszélni szolgám, Mózes ellen?!  

¹⁶A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre;  ¹⁷hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.

¹²mert én nem embertől vettem, nem is tanítottak rá, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából kaptam. 

o       A Szentlélek szerepe az ihletés. (1Pét 1:10-11 / 2Pét 1:21)

– Megbízható, mert Isten a szerző

¹⁰Ezt az üdvösséget keresték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak, ¹¹kutatva, hogy melyik vagy milyen időről tett kijelentést a Krisztus bennük levő Lelke, amikor előre bizonyságot tett a Krisztusra váró szenvedésekről, és az ezeket követő dicsőségről.

²¹mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szólaltak meg az Istentől küldött emberek.

o       A Biblia a keresztyén hit fundamentuma. (Ef  2:20)

²⁰Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus…”

5.      Van-e eredeti példány?

o       Átírták-e a Bibliát? – Csak másolatok vannak

Az Újszövetségnek kb. 5000 görög nyelvű kézirata maradt korunkra. Ez sokkal nagyobb szám mint bármely más klasszikus szerző írásaira vonatkozó bizonyíték. A legértékesebbek és legfontosabbak Kr. u. 350. évig nyúlnak vissza, mint amilyen a Vatikáni kódex (Vatikáni könyvtár) vagy a Kódex Sinaitikus (Britis Múzeum), valamint az Alexandriai kódex az 5 századból.

-          A Biblia kéziratai

Ma néhány ezer régi bibliai kézirat áll rendelkezésünkre. A legtöbb csak részleteket tartalmaz a Bibliából, vagy csupán néhány versből vagy fejezetből álló töredéket. Ezek papiruszból (papíroscserje) készült lapok, amelyeket azután egy könyvféleségbe összefogva, kódexnek (latinul: codex) neveznek, vagy pergamen (sajátos módon kikészített állatbőr)-tekercsek. Ezt a megjelölést a kisázsiai Pergamum városának nevéből származtatják, ahol az első nagy pergamenipar keletkezett. Az ÓSZ legrégibb töredékei a Kr. e. 2, századból származnak (lásd: Qumrami szövegek) az ÚSZ-é a 2. századból (egy 125 körüli János-töredék a legrégibb).

Az átfogó kéziratok közül a következők a legfontosabbak:

- QUMRANI SZÖVEGEK (HOLT-TENGERI TEKERCSEK)

 1947-en beduin pásztorok a Holt-tenger nyugati partján, Jerikótól délre 14 km-nyíre, Qumran völgyében egy barlangban agyagkorsókban megőrzött, vászonba csomagolt pergamentekercseket találtak. Ezek a zsidó esszénusok szektájától származtak, akiknek szerzetesei, valószínűleg a rómaiak fenyegetése miatt (Kr. u. 66 és 132), értékes vallásos irodalmukat nyugodtabb időkre biztonságba akarták helyezni. E fölfedezést követően további 11 barlangban még számos tekercset találtak: egy teljes Ézsaiás--tekercset. Esztert kivéve valamennyi ÓSZ-i könyvből töredékeket, kommentárokat (mindenkor az ÓSZ-i szöveggel), apokrifeket és az esszénus-szekta iratait. Ezek a Krisztus előtti 2. és 1. században keletkezhettek, s így a legrégibb rendelkezésünkre álló bibliai kéziratok. Jelentőségük fölbecsülhetetlen, mind az eredeti szövegek, mind pedig a zsidóság és a korai keresztyénség történetének kutatásánál. A szövegfeldolgozás munkája jelenleg is folyik.

CODEX SINAITIKUS

A közelmúltig a legrégibb, a 4. századból származó kézirat. Tischendorf fedezte fel 1859-ben a Sínai-hegy lábánál lévő Katalin-kolostorban, s a szentpétervári cári könyvtárba szállította. Ez a kódex az ÓSZ-et (görög fordításban) csaknem teljesen tartalmazza, az ÚSZ-et pedig egészen. 1934-ben az angolok megvásárolták a kéziratot kb. egymillió svájci frankért. Azóta Londonban, a British Múzeumban van kiállítva.

CODEX ALEXANDRINUS

Ezt a kéziratot 450 körül írták Egyiptomban és sokáig a konstantinápolyi patriarcha birtokában volt. Tartalmazza az ÓSZ-et és Máté 25. fejezetétől kezdve csaknem az egész ÚSZ-et. Jelenleg a British Múzeumban található, amelyre II. György király hagyta 1753-ban.

CODEX VATICANUS

Ez a kézirat a 4. század közepe táján keletkezették_Egyiptomban. Most a Vatikánban van. Szintén magában foglalja a görög Bibliát, az ÚSZ-ben azonban nagyobb hiányok mutatkoznak (a Zsidó-levél vége, a pásztori levelek és a Jelenések hiányoznak). A pompás kézirat nehezen olvasható, mert a szöveget utólag friss tintával utánahúzták, és többször meg is változtatták.

CODEX EPHRAEMI RESCRIPTUS

Az 5. század közmén írták Egyiptomban. Most Párizsban található. Efraemus egyházatya nevét viseli, mert ő írta át. A szöveget kémiai úton Tischendorf állította helyre és adta ki 1843-45-ben.

CODEX CANTABRIGIENSIS ET CLAROMONTANUS

Mindkét kézirat - 550 körül keletkezett, s ólatin fordítással is el volt látva - Béza Tivadar tulajdonában volt Genfben.

o       Mit találtak a Holt tengeri barlangokban 1947-ben?

„Istenünk Igéje örökre megmarad!” (Ézs 40:8)

A holt-tengeri tekercsek első darabjait 1947-ben beduin pásztorok találták a Qumrán hegység egyik barlangjában. A későbbiekben - beduin sírrablók és hivatásos régészek egyaránt - további barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet. A legelső tekercsek az 1-es barlangból kerültek elő. Legnagyobb jelentősége a 4-es barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter hosszú és szerencsére egészen jó állapotban maradt ránk. A többi tekercs kevésbé volt ilyen "szerencsés". A tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték, melyeket viasszal légmentesen lezártak, ez garantálta azt, hogy ilyen hosszú időn át fennmaradhattak.

A tekercsek anyaga többségében pergamen illetve papirusz, a rajtuk szereplő írások nyelve nagyrészt héber, de néhány görög, illetve arámi nyelvűt tartalmaz, korban pedig a i. e. 2. század és az i. sz. 1. század között készültek.

A tekercsek többféle témában íródtak, egy részük – Eszter könyve kivételével – a teljes Ótestamentumot tartalmazza héber nyelven.

A tekercseket ma Jeruzsálemben, az Izraeli Múzeum egy külön erre a célra emelt épületben, a Könyv Szentélyében őrzik. A szentély közepén Izaiás Könyve kapott helyet. Minden más ismert példánynál 1000 évvel korábbi, az i. e. 2. század végéről, körülbelül 100-ból származik.

A tekercsek legnagyobb jelentősége abban áll, hogy igazolták a jelenleg a kezünkben lévő bibliai szövegek hitelességét. Isten gondoskodott arról, hogy Igéi megmaradjanak, mint ahogy ki is jelentette pl. Ézsaiás 40:8-ban. Az általa megbízott emberek hűséges eszközöknek bizonyultak. Pál a zsidó lét legnagyobb kiváltságát és feladatát abban látta, hogy az Isten igéjét őrizték. Ezt írja a Róma 3:1-2-ben: „Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek? Minden tekintetben sok. Mindenek előtt, hogy az Isten reájok bízta az ô beszédeit.”

Hol nyissam ki a Bibliát?

Ha a Bibliát folyamatosan a könyvek sorrendjében olvassuk, megismerhetjük a nagy összefüggéseket. A Szentírásban Isten Jézust akarja megismertetni velünk, ezért jó, ha a Bibliát az Újszövetség olvasásával kezdjük. Segíthet a Biblia olvasásában, üzenetének megértésében az is, ha kiválasztunk egy-egy könyvet és azt részletesen tanulmányozzuk. A Biblia olvasását segíthetik a különböző útmutatók is, melyek minden napra egy Ó- és egy Újszövetségi igét tartalmaznak. Segítségükkel is összefüggésében olvashatjuk a bibliai könyveket.

Hogyan olvassam a Bibliát?

Először mindig imádkozz. Kérd Istent, hogy segítsen megérteni, amit olvasol és megtenni, amit megértettél. Ha elolvastad az igét, keresd meg azt a mondatot, amelyik a legfontosabb számodra, legjobban elgondolkoztatott. Húzd alá, vagy írd föl magadnak egy füzetbe. Azokat az igéket, amelyek különösen fontosak számodra, tanuld meg kívülről is. Hiszen ami a fejedben van az könnyebben betölti a szívedet. Így később is vissza tudsz emlékezni rá, másoknak is beszélhetsz róla. Próbáld megérteni az olvasott ige mondanivalóját. Először igyekezz elképzelni azt a helyzetet, amit a szentíró leír. Mi volt Isten mondanivalója ott és akkor, amikor az írás született? Gondolkozz azon, hogy neked mit üzen Isten. A következő kérdések segíthetnek ebben:

Mit mond az ige Istenről, Jézusról, Szentlélekről: Milyennek ismerhetem meg őket, mit cselekszenek?

Van-e az igében jó példa, amit követhetek?

Van-e az igében rossz példa, amitől tartózkodnom kell?

Van-e az igében olyan figyelmeztetés, felszólítás, amelynek engedelmeskednem kell?

Van-e ígéret az igében, amelyben bízhatom?

Van-e tanács benne a mai napra?

Van-e benne imádság, ami az én imádságom is lehet?

Mit mond az ige családommal, barátaimmal, feladataimmal kapcsolatba?

Mit adhatok tovább másoknak abból, amit olvastam?

Mit köszönhetek meg, mit kell beismernem és mit kérhetek imádságomban az igeolvasás után?

Krisztust keresd a Bibliában! Biblia olvasás közben mindig gondolj rá. A Bibliában minden vers Jézusra mutat, Ő az egész Írás lényege, középpontja, értelme.

Miért fontos számomra a Biblia?

A Biblia meggyőz arról, hogy Isten szeret engem és szólni akar hozzám.
A Biblia meggyőz arról, hogy Jézus Krisztus megváltott engem, Ő barátom és testvérem.
A Biblia meggyőz arról, hogy a Szentlélek Isten munkálkodik bennem és el akar vezetni az örök életre. A Biblia arra tanít, hogy az embereket testvéreimnek tekintsem, szeressem.

A Biblia megmutatja, hogy mi az életem értelme és célja.
A Biblia segít abban, hogy reménységben éljek: Isten jelenlétében és az örök élet bizonyosságában.